a HUMANROBOT kollektíva blogja

Gyáva? Óvatos? Makacs? Kitartó?

2017. március 23. - humanrobot

A középiskolai felvételi vizsgán azt kérik a gyerekektől, hogy mondják meg az egyik jó és az egyik rossz tulajdonságukat. Túl azon, hogy e nem túl intim helyzetben arra kényszerítenek 12-13 éves gyerekeket, hogy belsőbb énjükről nyilatkozzanak (abban a reményben, hogy ha jót mondanak, jó pontszámot kapnak), vajon tisztában van-e azzal a vizsgáztató, hogy önmagukban nem léteznek emberi tulajdonságok?

"Makacs vagyok" – mondja az egyik felvételiző gyerek. Ez rossz vagy jó tulajdonság? Valójában persze nincsen önmagában jó vagy rossz tulajdonság, hanem a kontextustól, illetve az ember környezetében élők megítélésétől válik azzá. Hiszen a "kitartó" kultúránkban pozitív jellemvonásnak számít, míg a makacsság nem feltétlenül.

3846080374_e3b99ce13d_z.jpg

Fotó: flicker.com 

Minden emberben megvan az összes emberi tulajdonság. Társas lényekként nem tudnánk önzőség (értsd: az "én" elválasztása a "többiektől"), gyávaság (értsd: a rossz elkerülésére való törekvés) nélkül létezni. Az adott közösségtől, munkahelyi szervezettől nagyban függ, hogy kiből melyik tulajdonság domborodik ki.

Egészséges mértékben (jelentsen most ez bármit is) valakiben jelen lehet például a szereplési vágy. Délelőtt a munkahelyén ő a legszórakoztatóbb, s ez a karakter-jelleg átmenetileg fel is erősödhet, megtámogatva a kollegák felől érkező pozitív visszajelzésekkel. Egészen odáig, hogy saját identitásának fontos tartópillérévé válik az adott munkahelyi csoportban az, hogy ő szórakoztató, sziporkázó, vicces. Ezzel szemben délután ugyanez az ember az amatőr színjátszó körben más harsány, színes, extrovertált ember között esetleg éppen a precizitásával (például pontosan tudja a szövegét, sosem késik a próbáról) tűnhet ki.

Az emberek önképének alakításában döntő a többi ember által nyújtott visszajelzés. Közhely, hogy a gyerekkor első néhány évében meghatározó az identitás kialakulásában a közvetlen környezet jelzéseinek sora. Ez a folyamat azonban nem ér véget a felnőttkorban. A kollégák által tartott tükör mindenképpen formálja az ember önmagáról kialakított képet.

Egy munkaszervezetben egy adott viselkedést jutalmazhatja a vezető és a többiek az egyik embernél, míg egy másik kolléga esetében ugyanaz a viselkedés rosszallást vált ki. Példa erre az, amikor a vezető azt várja, hogy az emberei önállóak legyenek, a problémák megoldásához kreatív módon álljanak hozzá. Ugyanez a magatartásforma egy másik osztályon, egy másik vezető mellett önkényeskedést, a sztenderdek be nem tartását jelentheti.

Ligeti György - szervezetfejlesztő, HumanRobot

 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is! Hírek, érdekességek, vélemények a munka világából.

 

Mentés

A bejegyzés trackback címe:

https://magicmonday.blog.hu/api/trackback/id/tr8312359831

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.