a HUMANROBOT kollektíva blogja

40 millió rabszolga a világon? Igen, a 21. században is

2018. február 12. - humanrobot

Nem tévedés, az írás címe pontos: 2017-ben egy ausztrál kutatás szerint negyvenmillió embert tartottak rabszolgasorban a Földön, az ILO jelentése szerint pedig 152 millió gyereknek kellett a saját vagy a családja létfenntartásáért dolgoznia. Mit jelent ez számunkra, akik a fejlett világban élünk és fogyasztunk?

001_retteges_01.jpg

A XXI. században is létezik rabszolgaság. Noha az áldozatok nem mindegyike él láncra verve, megfosztva a nevétől, identitásától, családjától, ahogyan annak idején mindannyian láthattuk a filmekben az Amerikában munkára kényszerített feketék sorsát, a jelenség hasonló, sőt kegyetlenebb, mint a XIX. században volt.

A legmegrázóbb azonban vitathatatlanul a gyermekrabszolgaság, mely a hétköznapjainkban is használt termékek előállítása, illetve az illegális szolgáltatások mögött áll.

Milyen termékekről van szó? Például a világ kobalt-fogyasztásának mintegy fele a Kongói Demokratikus Köztársaságból származik. Ennek mintegy 20 százalékát az a körülbelül 40 ezer gyermek bányássza, akiket az afrikai ország kormánya szemérmesen csak „kézművesnek” titulál. Az Amnesty International elemzése szerint ameddig

a legnagyobb mobiltelefon-gyártók nem hajlandóak megjelölni a készülékek előállításához nélkülözhetetlen nyersanyag forrását, addig jó okunk van feltételezni, hogy a háttérben illegális munka állhat.

A Walk Free Foundation nevű ausztrál alapítvány 40 millióra becsüli jelenleg a rabszolgasorban dolgoztatottak számát (forrás: Global Slavery Index), Magyarországon pedig különböző becslések szerint 20 ezer és 36 ezer közé tehető azok száma, akik modern rabszolgaként dolgoznak. A helyzet kezeléséhez próbál szakmai hátteret adni az Anthropolis Egyesület Modernkori rabszolgaság című módszertani könyve.

A legmegrázóbb a gyerekek helyzete: ez a fizikailag és intellektuálisan is legkiszolgáltatottabb csoport érintett a nemzetközi szervkereskedelemben, a veszélyes, illegális és jellemzően rosszul fizetett munkák piacán, a gyermekprostitúció, valamint a gyermekkatonaság terén.

E cikk szerzője az elmúlt fél év során készített egy ötperces animációs filmet. Egy középosztálybeli családapa ritka módját találja annak, hogy a stresszt csökkentse: egy rabszolga-gyereket rendel meg egy nevelőotthonból. Azonban a történet váratlan fordulatot vesz (nem lőjük le a poént, lásd a videót lejjebb). A film természetesen nem a gyermekvédelem rendszerét vádolja, ám fel akarja arra hívni a figyelmet, hogy a szociális ellátórendszer rosszul finanszírozott szegmense olykor maga is aktívan részt vesz a gyermekkereskedelem vagy a gyermekprostitúció illegális iparágának működtetésében szerte Kelet-Európában.

A megoldás természetesen nem az, hogy mostantól nem vásárolunk olyan ruhát, bútort, kütyüt, aminek a gyártásával kapcsolatban egyáltalán felmerülhet a gyermekmunka ténye. Hanem az, hogy társadalmi vitát kezdeményezünk a témában.

Ligeti György (szervezetfejlesztő)

 

 

Források:

Az ILO jelentése a modern rabszolgaságról (2017. szeptember)

Is my phone powered by child labour?

Walk Free Foundation

Global Slavery Index

A bejegyzés trackback címe:

https://magicmonday.blog.hu/api/trackback/id/tr7113660050

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.