A szervezetben dolgozó emberek közötti kommunikáció sokkal több szinten zajlik, mint első ránézésre sejtenénk. A hivatalos kereteken kívül nem csak a non-verbális kommunikáció, de a tudatalatti által irányított megnyilvánulások is feltárulnak a tudatos és figyelmes szemlélő számára. Ilyen a hangmagasság és a dominancia közötti összefüggés.
Sarah Collins (2000) kutatása nyomán fény derült arra, hogy a nők talán nem is a bőrszín, a szakáll vagy egy menő kocsi által kifejezett társadalmi státusz alapján tartanak vonzónak egy férfit, de a hangmagasság, pontosabban mélység meghatározó e tekintetben. A vizsgálat szerint minél mélyebb hangú volt egy férfi, a kísérletben résztvevő nők annál inkább gondolták őt magasnak, izmosnak vagy szőrös mellkasúnak – annak ellenére, hogy csak a hangját hallották.
Egy másik, a hangmagasság és a szociális státusz összefüggéseit feltárni igyekvő kutatás során (David Andrew Puts (2006)) pedig az derült ki, hogy a férfiak – anélkül, hogy ennek tudatában lennének – aszerint változtatják a hangmagasságukat, hogy szerintük a másik férfihoz képest hol helyezkednek el a hierarchiában, azaz ki a dominánsabb a csoportban. Ha úgy érzik, hogy egy náluk dominánsabb férfivel beszélnek, hangmagasságukat önkéntelenül is megemelik, míg egy náluknál alacsonyabb státuszú kollegához képest valamivel mélyebb hangon beszélnek – állítják a kutatók.
Ilyen módon tehát megfigyelve kollegáink, beosztottjaink párbeszédét, sok információval gazdagodhatunk arról, hogy ki hol helyezi el önmagát és a másikat a csoportbéli dominancia-sorrendben.
Sarah A. Collins, “Men’s Voices and Women’s Choices,” Animal Behavior 60 (2000): 773–80.
David Andrew Puts et al., “Dominance and the Evolution of Sexual Dimorphism in Human Voice Pitch,” Evolution and Human Behavior 27 (2006): 283–96.
Ligeti György - szervezetfejlesztő HumanRobot
Ha tetszett a bejegyzés, kövess minket a Facebookon is! Hírek, érdekességek, vélemények a munka világából.
